Város bemutatása


A település a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában az 53-as és 54-es közutak kereszteződésében fekszik. Városunkat 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető 1376-os évszám a város címerében is látható. A török hódoltság idején ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő és gyümölcs kultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését.

A borászok és borbarátok által alakított Krämer Fülöp Borlovagrend tagjai a hagyományok ápolásán túl a vadkerti borok jó hírének öregbítését vallják szívügyüknek. Ezt szolgálják a különböző borversenyek, borbemutatók és borszentelések. A szőlő és a bor tiszteletét két szobor is reprezentálja. Az 1990-es évek elejére Soltvadkert a kistérség egyik központjává vált, ezért 1993-ban elnyerte a városi rangot. A rendszerváltás után számos magánvállalkozás indult be, különösen a műanyagfeldolgozásban létesültek modern üzemek.

A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukács kúria, a mai városháza, amely az 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának.

A város legvonzóbb idegenforgalmi nevezetessége a Vadkerti-tó. Már a múlt század elején kedvelt fürdőhely hírében állt, és ma is kellemes pihenést biztosít.

Több mint ötven hektáros vízfelület és környezete szolgálja az üdülők, horgászok és vízi sportok kedvelőinek kényelmét. Az 500 férőhelyes, partra nyíló, jól felszerelt kemping szolgáltatásait évente több ezren veszik igénybe. A környéken lévő éttermekben tájjellegű, ízletes ételek és a helyben termelt borok kínálatából válogathat a kedves vendég.

Az üdülőszezonban tartott színes rendezvényeket - horgászverseny, országos motoros találkozó, bor- és sörfesztivál - több tízezren látogatják. A tó mellett feltárt termálvíz hasznosítása a közeljövő feladata lesz.
A város központjában lévő országos hírű Korona Cukrászda termékeit szívesen fogyasztják az erre járók. A városban az infrastruktúra 100%-ban kiépült, amely a 35 km-re levő autópályával kiváló lehetőség a beruházóknak.

A város legrangosabb szórakoztató rendezvénye a hagyományos szeptemberi többnapos Szüreti Fesztivál, amelynek gazdag kulturális- és sportprogramját számos idelátogató hazai és külföldi vendég tekinti meg.

Jól működnek a város partnerkapcsolatai: a németországi Bodelshausennel a Szilágy megyei Sarmasággal és az Alba megyei Nagyenyeddel.

A sétány szobrai

 

Báró Orczy Lőrinc a családi birtok központjában, a Heves megyei Tarnaörsön született 1718. aug. 9-én. Amellett, hogy földesúrként nagy vagyonú embernek számított, katonaként, politikusként és költőként írta be a nevét a lexikonokba. Apját, a jászkunok kapitányát III. Károly király emelte bárói rangra. 1741-től, 23 évesen részt vett az osztrák-porosz háborúkban. Ennek során Hadik András vezérlete alatt Berlin ostrománál is vitézül harcolt a saját költségén felszerelt hajdú és jászkun ezredek élén. Mint tábornok vonult nyugalomba 1764-ben tarnaörsi birtokára. Még az évben Abaúj vármegye főispáni helytartója, majd 1767-től 84-ig főispánja lett. A hazai nyugodtabb élet irodalmi tevékenységének is kedvezett. Több kortársa megemlékezik a magyar nyelv felemeléséért folytatott fáradozásairól, mecénási tevékenységéről és írói működéséről. Bővebb információ ITT

Utazzunk kicsit vissza az 1880-as évekbe, amikor már üzembe helyezték a Budapest-szabadkai vasútvonalat, rajta Vadkert állomással. Történt pedig, hogy egy német származású budai pincemester, Krämer Fülöp a fővárosból egyik munkatársával Jánoshalma felé tartott, hogy ott bort vásároljon. Nehéz idők jártak akkoriban a magyar bortermelőkre, mert a filoxéra, más néven a gyökértetű a hegyvidéki szőlők túlnyomó részét elpusztította. Az ellenálló fajták bevezetése és termőre fordulása pedig sok évet vett igénybe. Ezért a lakosság és a borászok figyelme az alföldi, homoki borok felé fordult. Itt ugyanis a talajnak köszönhetően nem terjedt a filoxéra. Krämer Fülöpnek megtetszett a Vadkert környéki táj és a vasút két oldalán 40, majd még mintegy 20 holdat vásárolt, hogy modern szőlészetet és pincészetet alakítson ott ki.  Bővebb információ ITT

 

 

Lukács Antal, Pest megyei táblabíró (1770-1852)

Örmény eredetű család sarja. Születési helye ismeretlen. Apja Lukács Gergely, anyja ismeretlen. Négy testvére volt, Rozália, Magdolna, Miklós és Terézia. Felesége Patrubány Katalin. Gyermektelen. Apja, Gergely 1804-ben vette bérbe Vadkertet valamint Bőszér és Csábor pusztákat a báró Orczy családtól. Gergely 1804-1806 között halt meg. 1806-tól a levelezéseken Antal és Miklós neve szerepel. 1818-ban Miklós halála után Antal egyedül bérelte a községet és a pusztákat. 

Bővebb információ ITT

 

Nagy-Pál István (1900-1981) 1900. július 1-én született Zentán. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Zentán végezte. Felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karára, de betegsége miatt hazautazott. A trianoni szerződés otthon találta, így nem ment vissza az egyetemre. Később átszökött Magyarországra, majd felvételizett Budapesten a kertészeti főiskolára, de pénzhiány miatt nem kezdte el. Majd jelentkezett Kalocsán a tanítóképzőben a zentai plébános ajánlólevelével, ahova felvételt nyert. Kedvenc tantárgya a matematika. 

Bővebb információ ITT

Miért Szent Orbán, a borászok, kádárok és kocsmárosok patrónusa? 

I. Orbán pápa 223-ban lett a katolikus egyház feje és 230-ban szenvedett vértanúhalált. Ő őrzi a szőlőket, amelyek május végén "a legnagyobb veszedelemben vannak, s leghamarabb az égi háborútól megvesztegettethetnek vagy a bogaraktól vagy egyéb apró állatokról kárt vallhatnak." Ezért lett május 25. az utolsó fagyosszent - Orbán napja. Ha ezen a napon lehűl a levegő és vizek befagynak, akkor a szőlőt igen súlyos kár éri. Ha Orbán napján fagy van, akkor ősszel a vincellérek nem szüretelnek. Sok helyen elhatározták, hogy a szőlőhegyen, vagy keresztutaknál kápolnát vagy szobrot emelnek Szent Orbán tiszteletére. Ezen általában püspöksüveggel látható, jobbjában a vértanúságot jelképező karddal, bal kezében a szőlőfürttel. Bővebb információ ITT

Luther Márton

A reformáció 500. évfordulójára emlékeztünk Soltvadkerten. Luther Márton nevéhez kapcsolódik a reformáció elterjedése a világon. Az akkori egyházat kívánta megreformálni. Ő volt az az ember, aki lefordította német nyelvre a bibliát latinról. A példáját Magyarországon is gyorsan követték. Sylvester János 1541-ben, majd Károli Gáspár 1590-ben tette át latinról magyar nyelvre a biblia tanításait. Ez abban a korszakban óriási jelentőséggel bírt. 

Bővebb információ ITT

 

 

SOLTVADKERT VÁROS NÉVJEGYE

A város polgármestere: Lehoczki Ferenc 
Elérhetőségei: 78/480-420, 06 20/5852-534
E-mail: polgarmester@soltvadkert.hu 

A város alpolgármestere: Temerini Ferenc
Elérhetősége: 06 30/7600-203
E-mail: temerini@gmail.com

 

Soltvadkert lakossága: Összesen 7.543 fő (2016 év)
A város belterülete: 449 ha 6.862 négyzetméter
A város külterülete: 10.289 ha 3.009 négyzetméter
Vadkerti-tó területe: 139 ha 5.046 négyzetméter
Selymes területe: 7 ha 1336 négyzetméter
A Város területe összesen: 10.885 ha 6.253 négyzetméter
A lakások száma: 3.091
A belterületi utak hossza: 43,397 km
Az Iskolai tanulók létszáma: 572 fő
Az óvodás gyerkekek száma az Önkormányzati
óvodákban és bölcsődében:
238
Evangélikus egyházi óvodában: 87